Meg kell védeni a forintot!

2022. június 28. 06:51

Ha akarunk eurót, akkor azért. Ha nem akarunk, akkor meg még inkább.

2022. június 28. 06:51
null
Kohán Mátyás
Mandiner

Amit mondok, nem illeszkedik a politikai logikába. Pontosan tisztában vagyok vele, hogy a devizakeresztek kényszeredett frissítgetése, a percenkénti kikukkantás a Portfolióra a külföldre röpködő értelmiség hóbortja. Az értelmiség pedig hiába szép, borotvált, puha és illatos, van egy nagy baj vele: kevesen van. Ahhoz képest meg, hogy milyen kevesen van, még kimondottan nyűgös is. Ráadásul az elmúlt tizenkét évben le is járatta magát, mikor a 300-ről lassan és kiszámíthatóan 330 környékére ereszkedő forint minden egyes tízforintos fordulójánál világvégét kiáltott, nem véve észre, hogy ezek az apró és a lakosság számára jóformán észrevehetetlen gyengülések minden alkalommal hozzátették a kritikus pár százaléknyi versenyképességet ahhoz, hogy befektetők százai Magyarország mellett döntsenek.

Ezért a politikai logika szerint tökéletesen felesleges is az értelmiség nyűgjeivel törődni, hiszen mindig többen lesznek azok, akik szerint az euróárfolyam tökéletesen irreleváns, mert Magyarországon forint van, nem euró. Amíg a világ sarkaiból ki nem fordul, az euróárfolyam valószínűleg nem lesz választásokat eldöntő téma, addig legalábbis semmiképp, amíg az árfolyamot nemzetgazdasági és egyéni szinten is elbírjuk, s a forint gyengülése nem párosul hazai gazdasági armageddonnal.

Ennek tudatában és ennek ellenére mondom: a magyar forintot meg kell védeni. Ha pedig olyan helyzet van, hogy a forint nálánál jóval nagyobb erőkkel feszül szembe, és az átmenetileg gyenge árfolyam kivédhetetlen, világossá kell tenni, hogy a jegybank és a kormány mindent megtesz a forint védelmében. Mikor a forint egyik történelmi mélypontot töri át a másik után,

valamit mondani kell arról, hogy mégis mi a terv.

Muszáj. Amit itt körbeírok, azt árfolyamcélnak hívják. Igen, az euró esetében kell ilyen, vállalom érte a vitát.

Nem véletlen, hogy országos felhördülés mindig az euróárfolyam miatt van, és a dollár meg a svájci frank igazán még akkor sem érdekel senkit, amikor sokkal brutálisabbat emelkedik az árfolyamuk, mint az euróé. Ott tényleg él a népi bölcsesség, hogy Magyarországon forint van, nem dollár és frank; a kereskedelmünkben e két deviza súlya az euróéval össze sem hasonlítható, elenyésző számú honfitársunk keres vagy költ dollárban és frankban, aki pedig megteheti, hogy az Egyesült Államokba vagy Svájcba utazzon, annak aztán tényleg teljesen mindegy az árfolyam.

De az euróval kapcsolatban ilyesmiket beszélni, jelzem tisztelettel, badarság. Magyarországon a forint mellett bizony van euró is, abból a rendkívül egyszerű okból kifolyólag, hogy kis, nyitott, exportorientált gazdaság vagyunk, és

a kereskedelmünk kifelé-befelé elsöprő többségben euróban zajlik.

Itt jegyezném meg: nem csak az úgynevezett Nyugat felé, hanem például Oroszország felé is, ugyanis euróban vesszük a gázt, tehát a 350-ről 400 fölé ugrott árfolyam azt is jelenti, hogy az épp a rezsicsökkentést védő költségvetést a korábbinál gyönge tizenöt százalékkal magasabb gázár is terheli. Az importtermékeket mindannyian euróban vesszük, akkor is, ha az áruk forintban van kiírva. Az egyetlen dolog, amire nem hat az euróárfolyam, az a kizárólag magyar alapanyagok és eszközök felhasználásával előállított magyar termékek előállításának költsége, illetve a magyar emberek, szolgáltatók munkabére; de ezek is csak addig maradnak eurófüggetlenek, amíg az előállítóik rá nem jönnek arra, hogy ők is euróban importált termékeket vásárolnak, és hozzá nem emelik az áraikat az árfolyamhoz.

És pont ez utóbbi a kulcs: azt kell mindenáron elkerülni, hogy a magyar vállalkozások az euróhoz dinamikusan igazodva árazzanak.

Hogy a forintban számolt árak ne legyenek mások, mint eurós árak a napi árfolyamon átszámítva,

amit a magyar lakosság a forintban kialkudott, majd a biztonság kedvéért azonnal euróra váltott fizetéséből vásárol meg. Azaz: el kell kerülni azt, hogy összeomoljon a forintba vetett bizalom, és a vállalkozások meg a lakosság saját hatáskörben de facto bevezessék az eurót – mindkét oldalról súlyos árat fizetve ezért. Ezzel ugyanis megszűnik az az egyetlen fontos előny, ami miatt a magyar kormány nem törekszik az euró bevezetésére: a jegybank mozgástere. A jegybank ugyanis fújhatja a monetáris politikáját, ha az országban nem az általa kibocsátott pénzt használják.

Ha éppenséggel be akarnánk vezetni az eurót – ami, mint azt nemrég Kiszelly Zoltán politológus is leírta, a jelenlegi dollár-euró árfolyam, illetve az Európai Központi Bank Dél-Európa végletekig eladósodott államait végkimerülésig finanszírozó politikájának tekintetében nem lenne feltétlenül bölcs döntés –, bizonyos kereteken belül stabilan kellene tartanunk a forint-euró árfolyamát. De ha az eurót hibás konstrukciónak tartjuk, és szeretnénk a kockázataitól megkímélni a magyar gazdaságot, akkor az árfolyamra tízszeresen-százszorosan oda kell figyelnünk. Három út van: magyar euró, stabil magyar forint, vagy balkáni mintájú euroizáció, azaz semmibe hanyatló forint mellett, szabályozatlanul önmagát bevezető euró. Olyan, hogy a forint kiszámíthatatlan marad, de a lakosság és az ipar töretlen bizalommal kitart mellette, nincsen.

Ha meg akarjuk tartani a forintot és a vele együtt járó politikai mozgásteret, vigyáznunk is kell rá.

Márpedig a polgári kormány politikájának épp ez a lényege, minden elképzelhető területen: megőrizni Magyarország szuverenitását, és a felénk száguldó politikai úthengerek becsapódását tompa koccanássá szelídíteni Magyarország határainál. Ez a lényege a körmünk szakadtáig védett rezsicsökkentésnek, a benzinárstopnak, a frankhitelek forintosításának, a határkerítésnek: biztonság és szuverenitás. Tudomásul kell venni: a forint stabilitása éppúgy biztonság és szuverenitás kérdése, mint mindezen előbbiek. Egészen más testtartással tud nemet mondani az euróra és a vele járó hibás európai monetáris politikára egy olyan ország, amely egyébként bármikor beléphetne, mint egy olyan ország, aki hónapról hónapra nyögi instabil valutájának hátrányait. A magyarok kultúrája, a magyarok rezsije és a magyarok benzinje után a magyarok pénzét is meg kell védeni. Az euróból való kimaradás nem megy tudatos forintpolitika nélkül.

Török Zoltán a Portfolión nemrég megpróbálta levezetni, milyen faktorok mennyiben játszhatnak szerepet a forint gyengélkedésében. Szerinte – a forintnál sokkal jobban teljesítő lengyel zloty és cseh korona mozgásából ítélve – tíz forint lehet a háború hatása, tíz forintot gyengítenek az EU-s pénzekről folyó viták, és húsz forint írható belső gazdaságpolitikai okok számlájára: magas magyar államadósság, befektetőket ijesztgető különadók és ikerdeficit (az államháztartás és a külkereskedelmi mérleg egyszerre fennálló hiánya). Az extraprofit-különadók nyilván épp a költségvetés stabilitását szolgálják, így ebben a kérdésben róka fogta csuka fogta róka helyzete áll fenn – de egyéb kérdésekben, például ami az EU-s pénzeket illeti, igenis van a kormánynak mozgástere.

És önmagában rengeteget érne az is, ha a lakosság és a piacok egyaránt érzékelhetnék: a kormánynak és a jegybanknak az euró tekintetében van árfolyamcélja, és meg is tesz mindent, hogy elérje azt – mert

akármivel is fizetünk itthon, a stabil és kiszámítható euróárfolyam szuverenitáskérdés,

biztonságkérdés, nemzeti érdek, és az euroziáció elkerülésének legfontosabb eszköze. Nem véletlenül védik körmük szakadtáig szerb barátaink is a dinárt: forintpolitikának lennie kell!

 

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

Összesen 92 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Draco Paladin
2022. június 28. 12:53
A probléma kérem szépen az, hogy az euroban számolt magyar és osztrák átlagbér között nagyobb a különbség mint 10 éve. Szeretnék érdeklődni a kormánytól, hogy így hogy tervezik Ausztria utolérését 2030ig?
Namond
2022. június 28. 12:18
Ha Putyin szentpétervári beszédében igazat mondott és - feltételezem igen, tekintve, hogy senki nem cáfolta, csak a hír lett eldugva - a FED az utóbbi két évben 40 %-al, az EKB 28 %-al növelte meg készpénz és deviza kibocsájtását, akkor ez nem az adott valuták inflációjának 40 %-os és közel 30 %-os növekedését jelenti? Ennek nem az a következménye kellene legyen, hogy Matolcsy kiad egy közleményt, hogy a vezető valuták romlása miatt az MNB felértékeli a forintot 250-260 Ft/dollárra és 270-280Ft/ EUR-ra?
Namond
2022. június 28. 12:03
Remek cikk, az orbáni kormányzás, gazdaságpolitikája óvatos kritikája területén. Azonban néhány kiinduló tétel téves. Nem csak a külföldre röpködő értelmiség hóbortja a devizakeresztek kényszeredett frissítgetése, a percenkénti kikukkantás a Portfolióra, a Piac és Profitra. Linerre, Forbesra. Hanem minden vállalkozásáért aggódó, helyiségbérletét, szoftver bérletét, gép- pl CT, PET-CT bérletét, gyártósora vásárlását EUR-ban fizető, befektetőé. És mellettük természetesen mindazoké a polgároké akik hibásnak tartják a kádárista és az azt követő liberális pénzpolitika folytatását, mely minden terhet a polgárokra helyez. Kádár idején a hozzáadott értéknél alacsonyabb fizetések a magas elvonásokkal párosultak, a paternalista állam újraosztási kegyének gyakorolhatósága érdekében. Ez, a munka forint értéke lenyomásán keresztül leértékelte a nemzeti összterméket és ennek következtében a forint árfolyamot. Az un új gazdasági mechanizmus (ÁFA, bér bruttósítás) célja nem volt más, mint az elvonások fokozása (a bevezetés módja is tisztességtelen volt), a külföldi adósságok finanszírozhatósága érdekében. (Kikhez is köthető? Azokhoz ugye akik folytatták a szocialista költségvetési és monetáris politikát, az Orbán kormányok alatt is.) Következménye pedig egy belső infláció, az energia hordozók és élelmiszerek drágulásán át. ((A szocialista időben a forint valós értékét nem a hazai és külföldi vásárlói kosarak összevetése ( - ez csak a népnek szóló letolás és álságos nyíltság volt -), hanem a megélhetési kiadások maradvány felhasználási összevetése mutatta meg. (Ha egy korsó (0,5 l) sör nálunk 5 Ft volt, míg a sörfesztiválon (1l) 2 D. márka akkor bizony 1 D.márka 5Ft-ot, nem 22 Ft-ot ért.)) Bokros csomagjának csúszó leértékelése legalább nyíltan történt. Míg Orbán sumákban, pénzpolitikáját titkolva rontotta a forintot, mely hatás az árfolyamon át visszaszivárogva okozta a lopakodó árdrágulást. Ez a politika látványos eredményt mutatott a kv-i - híguló egyre értéktelenebb összegekben - egyre jobban nyitva a külker mérleget, semmit nem javítva az államadósság, kv-i hiány és belső infláció mutatóin. Mely patyomkin eredményekkel nagy képernyővel lehetett villogni, statisztikák mutogatásával. Ha valaki megnézi a forint árfolyam, államadósság és infláció mutatói grafikonját láthatja az értékadatok egyidejű és arányos növekedését, melyek tavaly októberrel parabolikusan kilőttek. Ugyan akkor az energia kitettség ellenére a lengyel zlotyi - szinte - meg sem rezzent, a cseh korona pedig számottevően erősödött. Orbán manipulál, ha lebukik félrevezet, ha szembesítik ezzel hazudik. NEKÜNK. Nincs háború infláció, sőt az Unió kínálatszűkítő szankciós politikájának hatása is csekély az üzemanyagok lakossági- kisvállalkozási árkedvezménye miatt. A háborúban részt nem vevő országok, de oda exportáló országok nemzeti valutája és gazdasága erősödni szokott. Egyes élelmiszerek maximált hatósági árasak, Orbán fején van ársapka és annak ára nincs maximalizálva. Ha igaz lenne a kormány, az agrár miniszter nyilatkozata, mi szerint a mezőgazdasági termelés meghaladja a hazai igényeket akkor mi hajtja fel a hatósági árak ellenére a kiskereskedelmi árakat? - A hatósági árú termékeken keletkezett veszteség kiegyenlítésének igénye? - Csak nem a mezőgazdasági gépvásárlások részletfizetései, raktári-logisztikai szoftver bérlet és az árusító helyek euróban, dollárban és jenben nyilvántartott és a forintromlással egyre növekvő terhe? Ennek a SPEKULÁCIÓnak, a kormányzati eltűrése , mivel nyilván tudnak róla, - ha máshonnan nem, akkor a képalkotó diagnosztikai berendezések kórházi beszerzéséből és a Gripenek bérléséből - nagy kockázat, hiszen forintnak álcázott külföldi valuta forog a hazai piacon. Talán a jegybank máris fújhatja a monetáris politikáját, hiszen az országban van másodlagos pénzpiac, nem csak az MNB kibocsátott pénzt használják? Hazugság az orbáni politikai logika azon feltételezése, hogy az apró és a lakosság számára jóformán észrevehetetlen forint gyengülések minden alkalommal hozzátették a kritikus pár százaléknyi versenyképességet ahhoz, hogy befektetők százai Magyarország mellett döntsenek. Ezek a befektetések a hazai termelés és gyártás technológiai fejlődéséhez (termelékenység, minőség, hatékonyság) nem tettek hozzá semmit. A befektetők a hazai erőforrások és piacok kisajátításában voltak érdekeltek így volt ez az amerikai kézbe került napraforgó olaj, majd indiai tulajdonú alkaloida - morfium - gyártás, a német kézben levő iparigáz és konzerv, ízesítő gyártás, sőt a tolvaj izraeli cionista által tönkretett üdítő ital márka, a Traubiszóda és a Coka, Pepsi, Fanta, 7 Up, stb termékek piacszerzése esetében is. (A Traubiszóda, Sió márka újraépítésében, gyártásában, csomagolásában hol is van a versenyképességet növelő kormányzati segítség? Hova lett a Szobi termékcsalád a bértermeltetés és felvásárlás hátterével együtt? Csak nem laboratóriumi ízanyagok és mexikói, szlovák gyümölcsök pótolják a hazai kertészeti termelést?) Az országban talán egy családi sajtkészítő vállalkozás van ahol a melléktermékből kivonják az aminosavakat, fehérjéket termékeik minőség és termelékenység javítása céljából. Ne feledjük az élelmiszeripari melléktermékek nyugatra kerülnek az almamagtól, a sertésbőrig és mint adalékot, takarmányt, gyógyszeralapanyagot importáljuk vissza. Hallhattunk nem egy esetet, hogy a holland takarmány egészségre káros, fertőzött volt, ennél jobbat tudunk mi csinálni. Ez nem versenyképesség növelés, hanem politikai kirakat politika, a Gyurcsány által megkezdett bérmunkát végző autóipari összeszerelő üzemek betelepítésével együtt. Ugyanis a hazai hozzáadott érték, a munkaerő ára, folyamatosan leértékelődik a forinttal együtt. Ami ugyan vonzó a Banglades helyett nálunk dolgoztató multiknak, de semmiféle hatékonyság, minőség és termelékenységi változást nem okoz csak a tulajdonosok zsebének tömését. Arról pedig nem szól a fáma, hogy a magyar beszállítók teljesítménye és külkermérlege, az import anyagok ás termékek hazaival helyettesítése, hogyan alakul. Mint ahogyan arról sem, hogy a multik - nagy orbáni pofával meghirdetett - KF tevékenységei hazánkba telepítése milyen eredményűek találmányban, újításban és azok értékében. Sőt arról sem, hogy folyik-e még ilyen KF munka hazánkban vagy kifújt és ezt visszavitték a székhelyükre. Hol látjuk a Héviz, Lehel, FÉG márkák átmentési kísérleteiben a robotizáció, hatékonyság, minőség és termelékenység, azaz a versenyképesség kormányzati tevékenységét? Készülnek a hazai gazdaságok méretéhez illeszkedő, a termőtalajt nem tömörítő traktorok, mezőgazdasági gépek? Hol van a Rába, Zetor, Mezőgép, Élgép versenyképes utódja és hol van hozzájuk a gépipari alkatrész beszállítás? Az alkatrész gyártás és beszállításban a világszabadalom sokszögeszterga használata, amely megkerülhetetlenné tenné a magyar ipar alkatrészexportját? Hol vannak a vidéki családi kis és közép vállalkozásokon keresztüli népesség megtartó, bevásárló központok helyett a helyi termelést és gyártást önfenntartást és önellátást biztosító és fejlesztő intézkedések, jogszabályok? Miért a termőföldek termőképességét, vízmegtartó erejét romboló nagy gazdaságok kapnak állami és uniós támogatásokat?
avízazúr
2022. június 28. 10:43
https://www.portfolio.hu/deviza/20220627/brutalis-szembeszelben-a-forint-mi-tortent-megint-a-magyar-devizaval-552845
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!